Menü

  Kezdőlap
  Siriusról
  Szabályok
  Linkek
  Vendégkönyv

Történetek

  Xwoman: Remus karácsonya
  Kylee: Egy szabad rab szelleme
  Gia Vandi: A szerelem íze
  Bell: Mentally deficient
  Werewolf9: Ennyi

Credits

  Aethereality.net
  Stock Xchng
  Hybrid-Genesis.com

Requiem for Sirius

Az író megjegyzése: Slash! Remélem tetszik. Egyébként egy dalra írtam, nem durva. Az író elérhetősége: werewolf9@freemail.hu

Ennyi

Zanzibár, nem szeretsz című dala alapján írtam, leginkább szövegre, de összevisszasága utal kicsit dallamvilágára is. Remélem tetszik.

... A szívemben lüktet a vér
Még energiám is van
Csak a lelkem van már elfáradva
Teljesen lakatlan
Most szabadon engedlek
Ennél többet nem tehetek
Miféle esküt tennék neked
Ha mindet megszeged?
Nem szabad megbízni bennem
Nézz végig rajtam
nem vagyok jó ember
Mindvégig csaltam

Így lesz a legjobb. Mindenképpen meg kell tennem. Nem. Nem. Nem. A szívem minden dobbanása ezt a szót ismételte. De tudtam, ha ma nem teszem meg, akkor megtörök, és meghalok. Holnap beavatás. Rettegek. DE tudom, hogy erre van szükségem. És erős leszek, nem fog senki megbántani, még te sem. Már nem érzek semmit. Semmit! Nem érdekelsz. Áh, kit akarok becsapni? Szeretlek, de miattad teszem. Te jó ember vagy. Eldöntöttem. Erős vagyok, és túlélem. Kezd kissé hideg lenni. Miért késel minden alkalommal? Talán próba… és én mindig itt vagyok. Olyan vagy mellettem, mint egy megkötött kutya. Egy állat, akinek a szabadságát elvették, mikor rohannia kéne, és élnie. Most mehetsz. Elengedlek. Azt se tudod, hogy halálfaló leszek. De nem baj. Jobb így. Csak annyit mondok, hogy már nem szeretlek, és kész. Hogy utállak, mert kétszínű vagy. Hogy nem szeretsz, és mindenképpen meg fogom tudni, ha mással vagy már. Majd azt mondom, hogy az idióta vérfarkassal láttalak. És akkor majd könnyebb lesz. Erre biztos megharagszol, és üvöltözni fogsz. ÉS elengedsz. A lelked megadja magát, megtörik, és akkor már… Nem hiszem el… Miért csinálom? Hisz Dumbledore vigyázna rám… Megtenné azt, amit senki más az éltemben… esélyt adna, és én eldobom, hogy megutálhassalak… Hogy ne kelljen úgy élned, hogy a szerelmed halálfaló… csak egy ember, aki tévedés volt, és így talán nem fáj annyira… Jó lesz így…
Nem szeretsz, nem szeretlek
És ez még csak a kezdet
Ellenségnek éppen megteszed
Nem szeretsz, nem szeretlek
De valamit elmondok neked:
Ha követsz a rémálmod leszek
Most már jöhetnél. Ááá, látom, most válsz el a barátaidtól. Idióta banda. NE mértem hogy bírod elviselni őket… De most itt vagy. Ne nézz így rám. Nem bírom ezt a pillantást, egyszerűen letaglóz. Olyan gyönyörű vagy…
- Gyere ide – átölellek, és utoljára, igazán, megcsókollak. Utólag csak úgy emlékeztem rá, mit egy kis puszi, de akkor és ott az volt a lehető legforróbb csók.
- Nem tudom, mit akarsz, de azt nagyon – imádom mikor így mosolyogsz. De ne csináld, most ne! Nem engedem, hogy megtörj. Arcom elkomorul, és most már azzal a tekintettel nézek rád, amitől mások három lépést hátrálnak. De te erre se riadsz, meg csak fokozódik a tűz a szemedben, és ahogy látom, máshol is… Ne… nem bírom elviselni. Túlságosan is szeretlek. NEM!
- Láttam Sirius. Láttalak Lupinnal. Nem teheted ezt velem. Most szerintem jobb lenne, ha vége lenne.
- Miről beszélsz? – szemedben értetlenség, és egy kevéske rémület tükröződik…sőt talán pánik…
- A vérfarkasról. Láttalak vele ketten. Nem bírnám ezt még egyszer elviselni. Vége. Nem szeretlek. Utállak. Undorodom tőled. Egyszerűen hihetetlen, hogy valaki ilyen kétszínű legyen. Soha többé nem akarlak látni – látom rajtad a fokozodó tehtetlenséget, ami dühöt vált ki. Ilyen vagy. Hirtelen és kiszámítható. Imádnivaló. Most már üvöltözöl velem. A szívem majd megszakad. Hogy merlek megvádolni…ugyan, hisz tudod milyen vagyok, úgysem változtatok. És te is ilyen vagy. Nem bírom. Sóhajtva lépek oda hozzád, és kezemet az arcodra teszem, majd megcsókollak. A szád már megint csak nekem engedelmeskedik. Ennyi. NE bírom megtenni. Akkor elmegyek egyszerűen. Jobban fog fájni, de hidd el jobb így. Nem akarom, hogy így élj. Akkor törj össze, de ne gyűlölj. A legegyszerűbb, ha most elmegyek.

A szívemben lüktet a vér
Látod, energiám is van
Csak dühös vagyok, hogy pont te vagy
Akivel összeakadtam
Már felkészültem a télre
Lehet, hogy elindulok délre
És egyben most már biztos lehetsz
Senki sem lök félre
Nem szabad megbízni bennem
Nézz végig rajtam
nem vagyok jó ember
Mindvégig csaltam

Miért vagy te ilyen hihetetlen? Akkor most elmegyek. Nem látsz többé. És akkor már nem tántorít el semmi. Megteszem. A csókod olyan forró, és édes soha nem lesz még valaki aki ilyen mélyen megérint majd. Tudom, hogy nem bírod már mellettem. Szabad vagy. ÉS szeresd a vérfarkast, még mindig ő a legjobb. Tény, hogy nem láttalak, de úgyis összejössz vele. És talán vele fogsz vigasztalódni. Erre a gondolatra könnycseppek folynak le arcomon.
- Mi baj? – leheled suttogva.
- Semmi. Nincs semmi. Szeretlek. Tudod, mit szeretnék? Ha boldog lennél. Menj Lupinhoz. Én már nem leszek itt többet. Szeretlek. Nem szeretném, ha sírnál. Elég, ha én teszem - Odahajolok hozzá, és a fülébe suttogom, szeretlek. Majd egy puszit nyomok az arcodra, és felállok. Csak nézel, és nem érted, miért tettem. ÉS nem is úgy sült el, ahogy terveztem. Nem nézek rád hátra, nem bírnám elviselni, ahogy ott állsz megrökönyödve, és… ennyi.

Ismertél milyen vagyok
Hallottál nevetni
Utoljára láttál engem
Igazán szeretni

    Copyrights & Credits

    Requiem for Sirius © Bell
    Designed by Aethereality.net
    Image © Stock Xchng
    Brushes © Aethereality and Hybrid Genesis
Designed by Aethereality.net